Opel Johann Carl Anton
nyerges-, szíj- és kocsigyártó mester, gyülekezetszervező,
(Hamburg, 1809. szeptember 26. – †Keszthely, 1887. április 16.)

Apja Johann Nicolaus Opel, nemesi származású szabómester volt, aki Bayreuthból költözött Hamburgba.
Ifj. Oppel Károly (1843–1915) apja, Oppel Ödön (1875–1939), Dr. Oppel Jenő (1878–1947) és Dr. Oppel Imre (1883–1968) nagyapja, Szabolcs Andrásné sz. Dr. Oppel Vilma (1912–84) dédapja volt. Atyja hirtelen halála után félárvaként, a hamburgi evangélikus árvaházban nevelkedett. 16 évesen hajóskapitány nagybátyja felvette tengerészinasnak, de nem kedvelte meg ezt az életfajtát, így végül szíjgyártó inasnak szerződött. 1829-ben felszabadult, majd német nyelvterületen vándorlegénykedett. Gróf Festetics László az általa alapította fenéki méneshez nyergesmestert keresett, így a gróf feleségének családja által támogatott hamburgi árvaház vezetése őt küldte 1832-ben Keszthelyre. Előbb gróf Festeticsnek dolgozott, majd engedélyt kapott saját üzlet nyitására is, ettől fogva kocsigyártással foglalkozott. Kapcsolatot vett fel a kővágóörsi evangélikus gyülekezettel. 1840 után kezdte összegyűjteni a keszthelyi evangélikusokat, szorgalmazta a keszthelyi gyülekezet létrejöttét. 1848-ban nemzetőrnek állt. A szabadságharc leverése után, főleg német nyelvtudása miatt, kinevezték községi bíróhelyettesnek.
Irod.: Gyülekezettörténeti adatok. 1999. p. 7-8., 10., 13., 55. p.- Dr. Oppel Jenö: A keszthelyi Oppel család története, Kézirat. 1944.
Forrás: http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/index.php?dir=O-Ö#O-Ö/003_Oppel_Károly_id