Dr. Oppel Jenő Kálmán, tanár, múzeumigazgató, szakíró
(Keszthely, 1878. július 13. –  †Cegléd, 1947. szeptember 25.)

Nagyapja Johann Carl Anton Opel (Opel Károly) (1809–1887), szülei ifj. Oppel Károly (1843–1915) és Turtsányi Anna Júlia.

Oppel Ödön (1875–1939) és Imre (1883–1968) testvérei,  Dr. Szabolcs Andrásné sz. Oppel Vilma (1912–84) nagynénje. 1896-ban a Keszthelyen érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen tanult. Katonai szolgálat után négy évig báró Prónay Gábor családjánál nevelősködött. 1903-ban doktori, 1906-ban történelem–latin szakos oklevelet szerzett. 1903-ban a késmárki evangélikus líceumban helyezkedett el. Élénk társadalmi életet élt, tűzoltó parancsnok lett, előadásokat tartott. 1906-tól a ceglédi állami gimnáziumban tanított. Részt vett az I. világháborúban, több kitüntetést, köztük Ferenc József Rendet is kapott. A háború után folytatta Cegléden tanári munkáját. Történelmet és latint, időnként magyart és szépírást is oktatott. 1936-ban a kormányzótól gimnáziumi igazgatói címet kapott, 1939-ban nyugdíjba vonult. A gimnázium 2005-ben tantermet nevezett el róla. Számos társadalmi megbízatást vállalt. Tagja volt Cegléd város képviselőtestületének és több városi bizottságának. A ceglédi Vöröskereszt Egylet alelnökének, a Légoltalmi Liga elnökének, a Szabad Líceum titkárának, az ének- és zeneegylet és a Vasutas Dalkar főtitkárának, a Sportegyesület elnökének (1910), a ceglédi MOVE Sport Egyesület másodelnökének, társelnökének (1921) választotta. A Ceglédi Kaszinó Egylet könyvtárosaként, gazdájaként, majd igazgatójaként működött. 1912-től az evangélikus egyház egyháztanácsának tagja, presbitere, az egyházmegyei presbiteri értekezlet világi jegyzője, egyházmegyei törvényszéki bíró, a Ceglédi Luther Szövetség világi elnöke, az alberti evangélikus egyház felügyelője volt. A Budapest Vidéki Tanári Kör bevette választmányi tagjai közé, oktatott a ceglédi népfőiskolán, melynek igazgatóhelyettese lett, 1937-től tanulmányi felügyelői feladatokat látott el. Tevékenykedett a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatóságában, majd 1940-től a front odaérkezéséig (ekkor átmenetileg Budapestre, majd Sopronba költözött), később haláláig a múzeum igazgatójaként működött. Munkatársa volt a Hadtörténeti Múzeumnak. Publikált a késmárki líceum, a ceglédi gimnázium értesítőjében, az Eperjesi Lapokban, a Karpathenpostban, a Szepesi Lapokban, a ceglédi lapokban. 1920–23 között szerkesztette a Ceglédi Keresztény Újságot. Részt vett a Kolofont által szerkesztett Cegléd monográfia megírásában.
Főbb művei: Hutten Ulrik törekvései. Esztergom. 1903. – Hutten, Ulrich von: A világszemlélők. Ford. Késmárk. 1904. – Az amazonok országai. Késmárk. 1905. – Thököly hamvai. Késmárk, Eperjes. 1906. – Cegléd a török alatt. In.: Gimnáziumi évkönyv. Cegléd. 1908. – A török hódoltság hatása Ceglédre. Cegléd. 1909. – Cegléd a német világ kezdetekor. Cegléd. 1910. – A pénzszerzés az újkor elején. Klny. a Protestáns Estékből. Bp. 1916. – Keszthely 1715-ben. Kh. 1923. –Cegléd 1730-ig. Cegléd. 1931. – Horatius 2000 év tükrében. Cegléd. 1935. – A parasztlázadás előjátéka Cegléden. Cegléd. 1939. – Nagykőrös legrégebbi családjai. Nagykőrös. 1940.
Irod.: Szőnyi Sándor: Dr. Oppel Jenő. In.: A ceglédi Magyar Királyi Állami Kossuth-Gimnázium évkönyve : az 1939–40. iskolai évről. Cegléd. 1940. – Gulyás. 1990–. 19. köt. 783-784. has. – Szabolcs András: Vázlatok az Oppel család történetéből. Kézirat. 1984. – Kürti György: Emlékezés dr. Oppel Jenőre. In.: A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium értesítője : a 2004/2005-ös tanévről. 2005. p. 64-68. – Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) irattári anyaga.

Forrás: Életrajzi lexikon: Dr. Oppel_Jenő