Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe

Húsvét és a feltámadás
A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, mely a Jézus Krisztus FELTÁMADÁS-a feletti hálaadó örvendezés alkalma, miszerint pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.

Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Ez a nap Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos Nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni.  A reá követekező péntek – Nagypéntek – eredetileg a gyász és a szomorúság ünnepe.

Ezt a húsvéti ünnepek (Virágvasárnap, Nagyhét, Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvéti Szent Háromnap) követik, majd a húsvéti ünnepkör a Pünkösddel zárul.

A húsvéttól a Pünkösdvasárnapig tartó időszakot húsvéti időnek, míg húsvét napjától a Fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik.

Húsvéthétfő
Magyaraorszàgon a húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások.
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.

Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni.Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

A keresztény hithez visszatérve, ez a nap Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.
Jézus bizonyítéka isteni mivolta felől saját feltámadása a halálból, amit élete során világosan, öt alkalommal is megjósolt.
Megmondta előre, hogy konkrétan hogyan fogják megölni, és hogy három nappal később fel fog támadni a halálból.
Számunkra is óriási jelentőséggel bír, hogy feltámadása a halálból igazolta azt a kijelentését is:
„Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”
„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” „Én örök életet adok nekik…”

Így a saját szavaival kínálta fel a bizonyítékot: „Az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de miután megölték, három nap múlva feltámad.”

Figyelembe véve mindazokat a csodákat, amiket véghezvitt, Jézus elkerülhette volna a kereszthalált, mégis úgy döntött, hogy nem teszi. Elfogása előtt Jézus azt mondta:                                           „Én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem. Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda… hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem.”

Elfogatásakor Péter, megpróbálta őt megvédeni, de Jézus ezt mondta neki:
„Tedd vissza kardodat a helyére… Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?”
Ilyen hatalma volt a mennyben és a földön is. Jézus magától ment a halálba.

Jézus halála a kereszten nyilvános kivégzés volt, a kínzás és halálbüntetés akkoriban elterjedt formája, melyet a római uralom évszázadok óta használt.
Szerintük a Jézus elleni vád “istenkáromlás” (mert Istennek mondta magát).Jézus viszont azt mondta, hogy mindez azért történik, hogy a bűneinket megváltsa.

Jézust többágú korbáccsal korbácsolták, a fejére hosszú tüskés koronát erőltettek, hogy gúnyt űzzenek belőle. Arra kényszerítették, hogy gyalog jusson el egy Jeruzsálemen kívüli vesztőhelyre.    Fakeresztre helyezték, amihez hozzászögelték a kezeit és a lábfejeit, amint a vele együtt keresztre feszitett bűnözőket is. Addig szenvedett ott, míg meg nem halt.

Az oldalába lándzsát szúrtak, hogy megbizonyosodjanak a haláláról. Miután testét levették a keresztről, gyolcsokba tekerték, amiket – akkori szokàsok szerint – kb. 30 kilogramm nyúlós, nedves fűszeres kenettel borítottak. A testét sziklasírba helyezték és egy nagy követ görgettek oda, hogy elzárja a bejáratot.

Mindenki tudta, hogy Jézus azt mondta, három nap múlva fel fog támadni a halálból. Ezért jól képzett római katonákból álló őrséget állítottak a sír elé, melyet a sír külső részén hivatalos római pecsétttel is elláttak, hogy a terület a római állam tulajdona.

Mindezek ellenére a követ, ami a sírt korábban lezárta, három nappal később egy lejtőn találták meg. A test eltűnt, csak a halotti gyolcsok maradtak ott a sírban, az eredeti helyen.

A tanítványokat megkínozták és mártírságra juttatták, amiért azt hirdették, hogy Jézus életben van és feltámadt a halálból. 

Az emberek lehet, hogy meghalnának egy olyan dologért, amit igaznak hisznek, még ha az hazugság is, viszont nem halnak meg egy olyan dologért, amiről pontosan tudják, hogy hazugság.          Ha az ember valamikor is biztosan igazat mond, akkor azt a halálos ágyán.

Több elmélet szerint Jézus csak eszméletét vesztette és élve temették el. Ugyanakkor a tanítványokat önmagában nem az üres sír győzte meg arról, hogy Jézus tényleg feltámadt a halálból, él és Ö Isten fia, hanem az a számos alkalom, amikor Jézus személyesen, testben megjelent, majd evett és beszélgetett velük, feltámadása után.
Négy evangélium is beszámol arról, hogy Jézus testileg megjelent keresztre feszitése és halála után, élve.

Egy alkalommal, amikor Jézus találkozott a tanítványokkal, Tamás nem volt ott., amikor meséltek neki Róla, Tamás egyszerűen nem hitte ezt: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”

Egy héttel később Jézus újra eljött tanitványaihoz, amikor Tamás is jelen volt.Jézus azt mondta Tamásnak:
„Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.”
Tamás leborult és így válaszolt:
„Én Uram, én Istenem!”
Jézus így szólt hozzá:
„Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”

Kezdd Istent személyesen megismerni ebben az életben a földön, és a halál után az örökkévalóságban, hiszen Isten ígérete nekünk:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Jézus a kereszten magára vette a bűneinket, mert elfogadta a büntetést a mi bűnünkért, hogy a bűn ne álljon többé akadályként köztünk és Közte. Mivel minden bűnünket előre megfizette, teljes megbocsátást ajánl:
„Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.”

Húsvéttól Pünkösdig, ötven napon keresztül ünnepeljük Jézus feltámadását.A Krisztus-hívők örömét a szentmise záróáldásához kapcsolódó halleluja is kifejezi.

A húsvéti idő első része húsvét nyolcada, mely Húsvétvasárnappal kezdődik és Fehérvasárnappal, az Isteni Irgalmasság vasárnapjával zárul.
Ezen idő olvasmányai nem az Ószövetségből, hanem az Apostolok Cselekedeteiből hangzanak el; az evangélium Szent János szerint, a búcsúbeszéd egyes részei.
Saját éneke az örömünket kifejező halleluja, amelyet a misék bevonulási és áldozási énekeihez is hozzáteszünk:
Krisztus feltámadott! Alleluja!

További nagyon érdekes hagyományokrol itt többet:

Oppel Lea Marianna