2021. július 22-én, reggel kilenc órakor rajtol el az 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. A tradicionális esemény csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján, idén is több mint hatszáz hajó részvételére számít a verseny rendezője, a Magyar Vitorlás Szövetség. 

De tudják Önök, hogy kik voltak ennek a mai nagyon nevezetes és nemzetközi versenynek a létrehozói?

Az alapító atyák története

A cím alapján talán ősz hajú, tekintélyes, meglett úriemberek képe ugrik be, de természetesen 84 évvel ezelőtt a Kékszalagot kitalálók energikus fiatalok voltak.

Kihívást, kalandot, izgalmas versenyt keresők, akik készek voltak feltörni az elvárások, társasági kívánalmak kereteit. A múlt század 20-as, 30-as éveiben az akkori BYC tevékenységével többen is elégedetlenek voltak. Ez a BYC nem a mai Balatonfüredi Yacht Club vagy valamely elődje, hanem a napjainkban éppen új életre kelő, történetünk idején már szintén patinás Balatoni Yacht Club volt. Az egyesületnek akkoriban éppen nem volt jó a sportélete, inkább urizáltak, bálokat szerveztek. Nem igyekeztek versenyt rendezni, és ez bosszantotta a sportolni vágyókat.

Tizenegyen voltak az alapítók

Többek között: Dr. Berzsenyi Zoltán,  Antal Miklós,Grofcsik János, dr. Tuss Miklós és dr. Keresztúry Gyula – ezért Almádiban új klubházat hoztak létre, de szervezetileg még nem szakadtak el a BYC-től. Nemcsak a levegőbe beszéltek, de rengeteget vitorláztak, és számos új hajót építtettek.

Lehetőségeiket továbbra is korlátozta az egyesület nehézkes vezetősége, így teljesen új útra léptek. Kerestek Balatonfüreden egy üres, mocsaras vízparti ingatlant, megalakították a Hungária Yacht Clubot, és oda építettek klubházat társuk, Káldy Ferenc tervei alapján, amely aztán bő 70 évig szolgálta a vitorlázókat.

1934-ben az együtt vitorlázó jó barátok, többek között a klubot vezető Hankóczy Jenő egyetértésével úgy döntöttek, hogy ideje megszervezni egy különleges versenyt, amelyen igazán nagy távot vitorláznak. Az alapítók úgy határoztak, hogy a tókerülő viadalon bármilyen hajóval lehet indulni. Az ötletet nagy örömmel fogadták más egyesületek versenyzői is, és sokan álltak a kezdeményezés mellé.

1. Kékszalag:
Az első Kékszalag 21 hajót felvonultató mezőnye 1934. július 27-én reggel 5 órakor rajtolt Füredről. Akkor és azóta is a pálya kelet felé vezet, bár a hajók régen Alsóörsnél, ma Kenese előtt kerülik az első bóját. Siófok előtt elvitorlázva, a Tihanyi-csövön át tartanak Keszthely felé. A győztes éjfél után 13 perccel a dr. Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség akkori elnöke által vezetett Rabonbán 30-as cirkáló lett. huszonegy perccel a Glória előtt.

„A tihanyi Sport Szállóban ünnepi közebéd keretében osztotta ki a dijakat József Ferenc királyi herceg. Klaszek Ödön a HYC. titkára rövid beszédben méltatta a verseny jelentőségét,rámutatva arra,hogy a verseny nemcsak sport szempontból volt kiváló teljesitmény, hanem nagy mertékben hozzájárult a Balaton propagandájához is, amennyiben a közönség széleskörű érdeklődését váltotta ki. Meleg ünneplésben részesült Ugrón Gábor a győztes Rabonbán vezetője.
” – Sportkiadás, 1934-07-30 [39]- Wikipédia”

Érdekes módon az alapító atyáknak, a Hungária Yacht Club versenyzőinek nem termett babér. Hankóczy Jenő a Meteorral hetedik lett, Dr. Berzsenyi Zoltàn “Nemere” nevü hajojàval a 9-ik, Grofcsik János, Tuss Miklós és Antal Miklós csak a mezőny második felében futott be.

Az első Kékszalag nagy sikert aratott, és ettől fogva kétévenként megrendezték. Többnyire júliusban, lehetőleg holdtölte közeli hétvégéken, hogy az éjszakai vitorlázáshoz minél több fény legyen.

2. Kékszalag:
A második Kékszalagon nevezett hajók: Glóriá és a Nemere (40-esek), a Rabonbán, Kabala és a Bohó, (30-asok), Karakán, Kari, Jómadár, Lucifer, Nyíl, Sirocco, Vihar, Zulu (22-es cirkálók), Csobogó, Csuhu, Edve, Fidelitás II., Flamingó, Kócsag, Mackó, Mosoly, Novara, Pillangó, Santa Maria, Virradat (25-ös túrajollék, Dódí, Kisangyalom I., Kisangyalom II., Kincsem, Lehetetlen) (22-es versenyjollék), Betyár, Meteor, Sólyom (osztályon kívüli tőkesúlyos hajók, Balaton, Fergeteg, Helikon, Keszthely, Kócsag, Mókus, Santa Barbara (osztályon kívüli jollék).[1]- Wikipédia*
III. Kincsem – Kováts Béla nyert (más forrásból)

“A verseny 1936. július 17-én reggel 8 órakor rajtolt. Az első Kékszalaghoz képest megduplázódott a nevezett hajók száma. 35 hajó 137 hajóssal indult. A táv azonos az 1934. évivel, azzal a különbséggel, hogy a versenyzőket Révfülöpnél az északi parthoz vezették, tehát az útvonal módosult: Füred-Alsóörs-Révfülöp-Keszthely-Révfülöp-Tihany.” – Wikipédia”

“A Hungária Yacht Club a díjkiosztó előtt parádés yachtfelvonulást rendezett Tihanyban a verseny védnökei, József herceg és Auguszta hercegkisasszony, valamint Gömbös Gyula miniszterelnök mint a verseny díszelnöke tiszteletére. A díjkiosztást 1936. július 19-én délben, a Tihanyi Sportszállóban tartották. A díjakat Anna hercegnő adta át, megjelent József herceg, Darányi Kálmán miniszterelnök helyettes, Andrássy Géza gróf, Kelemen Kornél, az OTT elnöke, Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnöke (1931 – 1942), Strimmel Viktorrin tihanyi apát.[2]- Wikipédia”

3. Kékszalag:
csak a nyertest ismerjük: 1938 Kincsem IV. – Kováts Béla (más forrásból)

4. Kékszalag
Női kormányos először 1940-ben nyerte a Kékszalagot. Dr. Kultsár Istvánné Gordon Evelyn a Tramontana nevű hajóval[42]
1940-ben rendezték meg a 4. Kékszalagot. Gordon Ewelin győzött a Tramontana nevű hajójával.[43] – Wikipédia”

5. Kékszalag
Tramontana, Gordon Evelyn hajója. A legsikeresebb hajó a Kékszalag történetében a Tramontana, amely 1940 és 1989 között hét alkalommal nyerte meg a versenyt[44]
1942-ben először tették augusztusra a rajtot: 1942. augusztus 15-re. Ismét Gordon Evelyn kormányzásával győzött a Tramontana. Javában dúlt a második világháború, ám a hátországban nem állt meg az élet, a Balaton sportéletében sem következett be törés. Horthy Miklós és István fia voltak a Kékszalag fővédnökei.[45]- Wikipédia”

6-7. Kékszalag:
csak a győzteseket ismerjük:
1947 Hungária – Tóth Kálmán
1949 Vészmadár – Mihálkovics János

Az elmaradt Kékszalagok
A tengeri bajnokságok mintájára rendezett Kékszalagot nem minden évben tartották meg, 1934 után csak a páros években indulhattak a versenyzők. A háborús évek kimaradtak a verseny históriájából, valamint a kommunizmus beköszöntekor is kiesett 1946, így a háború után csak 1947-ben folytatódhatott a verseny. Ezután a páratlan években rendezték meg egészen 2001-ig, ezt követően pedig már minden évben megtaláljuk a balatoni vitorlásversenyek naptárában a Kékszalagot.

Az ujabb korok a Kékszalag szempontjából
A versenyszabályzat szerint a Kékszalagon csak egytestű, tőkesúlyos vagy 25 négyzetméter és annál nagyobb orr- és nagyvitorla összfelületű (alapvitorlázatú) hajók indulhatnak. Ez a szabályzat a jövőben némileg módosul: a tókerülő bajnokság történetében újdonság lesz, hogy 2010-től már többtesű hajók is indulhatnak.

Családunk számára különösen érdekes ma, 2021-ben, hogy a Hungaria Yacht Club alapitó tagja volt annak idején kedves és szomorú sorsú nagybátyánk, Prof. Dr. Berzsenyi Zoltán világhírű sebész főorvos, a székesfehérvári kórház igazgatója, aki a város Vörös Hadsereg általi elfoglalásakor, 1945 januárjában mártírhalált halt (szovjet katonák lőtték le, mikor a betegeket védelmezte), s akinek az emlékére a Fejér Megyei Önkormányzat a Dr. Berzsenyi Zoltán Díjat alapította, melyet minden évben a megyenapon adnak át két kiváló orvosnak.

Berzsenyi Zoltán professzor az Orvosi Kamara, valamint a Hungaria Yacht Club elnöki tisztét is betöltötte.

Ahogy fentebb emlitettük, az 1934-es első balatoni Kékszalag vitorlásversenyen „Nemere“ nevű vitorlásával kilencedik helyezést ért el. Hogyan versenyzett a következő években tragikus haláláig, ezt még ki kell deritsük.

A Berzsenyi család szempontjából Dr. Berzsenyi Zoltán azért is igazán fontos, mert 1940 nyarán ő szervezte meg a Berzsenyi család első találkozóját a budapesti belvárosi (a második világháború végén elpusztult) Vadászkürt Szállodában, akkor még tizennégy személy részvételével.

Az eddig utolsó és eddig egyben legnagyobb Családi Találkozó, az V. Berzsenyi Családi Talàlkozó főszervezöje 2015-ben Dr. Berzsenyi Zoltán  unokahuga – Oppel Lea Marianna (Simon-Osváth) – volt, több unokatestvére szorgalmas támogatásával.

A Kékszalag története képekben kiállítás 2018. július 25-én 10:30-kor Balatonfüreden, a Vitorlás téren nyílt meg.

A kiállítás anyagának alapját az az exkluzív könyv jelenti, amelyet az Erste Bank az 50. Kékszalag tiszteletére ad ki. Az ősszel 1500 példányban megjelenő kötet az ötven verseny képeit, eredményeit és élményeit gyűjti egy csokorba. A könyv kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható, az Erste a nála –a Kékszalagon és az előfutárnak számító regattákon – regisztrálóknak küldi majd el.

A bank a könyvvel és a kiállítással is a vitorlássport óriásai előtt tiszteleg, hiszen a Kékszalag a balatoni hajózást megteremtő, évszázados munkának a betetőzése, mely nélkül a Balaton ma teljesen más képet mutatna. Európa leghosszabb és legnagyobb tókerülő vitorlás versenye ma is a sport, a csapatmunka és a nemes küzdelem tradícióit hirdeti, miközben az innovációk befogadásának, a folyamatos megújulás szükségességének élen járó példája.

Mintegy hetven fotóval eleveníti fel az elmúlt 49 verseny történetét az Erste Bank retrospektív kiállítása, amely július 21-től 29-ig volt látható a Balatonfüredi Vitorlás téren.
 
A kiállítást ezt követően a Paloznaki Jazzpiknik látogatói is megtekinthettték augusztus 2-tól és 4-ig. A kiállításból kiderült, ki volt a Kékszalag mindmáig egyetlen női győztese, aki két egymást követő versenyen is elsőként ért célba, milyen galibákat okozhat egy fordítási hiba a versenyen, és milyen az, amikor a befutó előtt pár száz méterrel féltucatnyi hajó várja, melyiküket viszi el a dobogóig egy fuvallat. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a versenyt meg lehet nyerni közel száz esztendős, műemlékké nyilvánított hajóval is, és lehet valaki kategóriagyőztes csapat tagja a nyolcvanadik életévén túl is. 

A kiállítás képeit sajnos màr nem lehet megtalàlni ma a neten.

Összeállitotta: OLM