Egy családtag végső útjáról – eltemettük báró Bukowe-berdói és ujsciei Ungár Gastont

Hó hullott a fák ágairól, amikor a niklai Berzsenyi kúria udvarán a család, a barátok és a kultúráért felelősséget érző helyiek és távoliak elbúcsúztatták Ungár Gastont, aki életének 84. évében, a közelmúltban visszaadta lelkét a Teremtőnek. Azt mondják, az eső a kegyelem jele. De mi akkor a hó, az olvadás óráiban? Talán azt üzeni e természeti jelenség, hogy ahogy minden hópihe más alakú és mégis – engedelmesen a melegnek – vízzé válik, úgy minden ember saját egyéni formájú lelke egy abban, ahogy az isteni világosság ragyogásában végleg haza és önmagára talál, feloldódik az örömben.

Igen, ezt reméljük, ezt a mennyei örömet, Berzsenyi Dániel ükunokájának, de mi mégis szomorúak vagyunk. A 2017. január 14-én tartott gyászszertartásban mindenki, a maga módján, ennek a kettős érzésnek adott hangot.

Először a Berzsenyi kúria udvarán, a katolikus egyház szertartása szerint ajánlottuk Istennek halottunkat, majd a résztvevők képviseletében többen beszédet mondtak. Aki nem ismerte volna, most röviden hallhatta báró Ungár Gaston élettörténetét. Gaston nemesi családba született 1933-ban. Átvészelte a II. világháborút. Gimnáziumba a piaristákhoz járt. Még érettségi előtt kitelepítették családját az Alföldre. Érettségizni csak esti úton folytatott tanulmányok révén tudott. Mikor családja elhagyhata a kényszerlakhelyét, behívták Ungár Gastont munkaszolgálatos katonának. Leszerelés után, mivel geodéziai találmánya is volt, felettesei és a párt erre lehetőséggel bíró embere engedélyezték számára, hogy matematika – fizika szakos tanári tanulmányokat folytasson. Így ismerte meg feleségét, aki szintén tanár volt. A beszédekből azt is megtudtuk, hogy Ungár Gaston bármilyen Berzsenyi Dániellel kapcsolatos ügyről hallott, mindig ez ügy mellé állt. 83 küzdelmes és Ungár Gaston környezete számára hasznos éve után, 2016. december végén halt meg.

A ravatalnál elmondott beszédek után, a niklai templomban gyászmisét mondtak Ungár Gastonért, majd a temetőben koporsóját a családi sírboltba helyeztük.

A hó levét beszívja a föld. Az ember lelke azonban az örökkévalóságban is megőrzi az én minden nemes tulajdonságát. Könnyebb ez azoknak a lelkeknek, aki életükben is önmaguk voltak, nem egy önkényesen választott szerep eljátszói. Báró Bukowe-berdói és ujsciei Ungár Gaston énje erősebbnek bizonyult külső és belső kisértéseknél egyaránt!

Nyugodjék békében!